Keresem a megoldást a jövő roma generációinak számára, egy jobb és élhetőbb Magyarország reményében. Kutatok, olvasok és tanulmányozok a témában. A tervezeteket, beszámolókat és felméréseket böngészve nagyon szomorú tényekre bukkantam.-írja közösségi oldalán a képviselő

 

 

Ezek a tényezők alátámasztják, és pontos magyarázatot adnak, hogy a kirekesztő politikai nézetek valló és hirdető  Toroczkai László vezette Mi Hazánk Mozgalom miért is lehet, és lesz jelen a hétköznapjainkban.

 

Véleményem szerint ez a súlyos társadalmi probléma a legfontosabb megoldásra váró feladata a roma közéletnek és többségi társadalomnak, hiszen ha több száz év magyar-roma együttéles után is ilyen reprezentatív tanulmányokat olvashatunk, akkor jogosan jelenthetjük ki, hogy: a probléma nagyon mélyen gyökerezik és elengedhetetlen lenne egy jól összerakott stratégiát alkotni a politikai és szakpolitikai szereplőknek a témában.

 

2022- es évet írunk. Közel 80-év elteltével a Holokauszt tragédia óta, az Európai Unió tagjaként ma odáig jutottunk, hogy büntetlenül és nyíltan lehet antiszemita nézeteket vallani és politikai erőt kovácsolni belőle Magyarországon.

 

Legtöbb cigány ember vágya, hogy együtt és egymás mellett lehessünk és élhessünk, békességben és nyugalomban!

 

Nagyon sokat foglakoztat magán emberként és képviselőként is miképpen tudnék a népem társadalmi helyzetén változatni. Mi is lehet a gond? Mi állja útját a romák integrációjának és esélyegyenlőségének.

Megdöbbenve olvastam az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszéke által közölt kérdőíves vizsgálatának az eredményét, amit a romaellenesség aktuális állapotának felmérése témájában végeztek 2019-ben.

Elszomorító számokat közöl az online felmérés, amit 1039 fős mintán végeztek, amely nem, életkor és lakóhely szerint reprezentatív a magyar lakosságra. A kutatók a romaellenességet új, az eddigieknél átfogóbb skálával mérték, illetve arra kérdeztek rá, mennyire tartják a válaszadók elfogadhatónak, ha politikusok romaellenes mondatokat hangoztatnak nyilvánosan, illetve ha a romák megsegítésére vagy a diszkrimináció elleni küzdelemre buzdítják az embereket.

A válaszadók többségére, 50–60 százalékára jellemző, hogy semleges álláspontra helyezkedik minden kérdésben, tehát közömbös számára, hogy mit mondanak a politikusok, és nem kifejezetten ért egyet, de nem is utasítja el a romaellenes sztereotípiákat. A válaszadók 35 százaléka nyíltan előítéletes, 20 százalékuk pedig azt is elfogadhatónak tartja, ha a politikusok nyíltan romaellenes kijelentéseket tesznek. Egy jelentősen kisebb, alig 6 százalékos réteg kifejezetten előítéletmentes nézeteket vall, illetve 18 százalék elutasítja a politikai cigányüldözést.

Összesen a válaszadók 14 százaléka jelezte, hogy akár kis mértékben is, de hajlandó lenne tenni valamit azért, hogy a romák helyzete javuljon, például adományozással, önkéntes munkával, vagy olyan társadalmi mozgalmakhoz való csatlakozással, amelyek a diszkrimináció felszámolására és a romák befogadására irányulnak. A maradék 86 százalék biztosan nem tenne semmit az érdekükben. 13 százalék volt azoknak az aránya, akik kifejezetten a romák integrációját akadályozó, romaellenes mozgalmakhoz szándékoznának csatlakozni, a többi válaszadónak ilyen szándéka egyáltalán nem volt.

Az együttérzés és a fenyegetettség érzése volt az a két érzelmi viszonyulás, mely minden másnál jobban meghatározza, hogy a többségi társadalom tagjai hogyan állnak a romákhoz.A válaszadók 20 százaléka mutatott valamilyen mértékű együttérzést a romákkal, tehát a válaszadók 80 százaléka az együttérzés kifejezett hiányáról számolt be, vagy semleges választ adott. 

Az együtt érzés, és empátia hiánya nagyban növeli a diszkrimináció vagy a szegregáció, káros hatásait. Ezek a számok riasztó adatok pedig az emberi együtt érzés nem kerül semmibe!-hívja fel a figyelmet Botos Péter Adrián

Fontosnak tartom az a megállapítást, hogy a beilleszkedés folyamata két részről szól! Egymás nélkül nem lehetséges ez a folyamat! Bármilyen stratégia kudarcra van ítélve, ha a befogadó többségi társadalom nem „vevő” a beilleszkedni próbáló személyre vagy közösségre, más szóval nem partner benne.

 

A jövőbben szükségét érzem, és szívesen látnék, hallanék ezekhez fűződő közösségépítő és együttérzést nővelő programokat.Remélem, pár év múlva olyan felmérést is olvashatok, amely javuló tendenciát mutat a témában.

Botos Péter Adrián

Tarnazsadány Önkormányzat képviselő

BCs

Forrás: https://www.facebook.com/aranka.petya