Én tudtam, hogy ki akarok kerülni – Csák István
Forrás: https://www.symphonia.hu - Szimfónia Alapítvány
Sokszor tűnődöm azon, hogy a kisvaszari kis cigánygyerekből hogy lett az a Csák Pista, aki a Filharmónia vezetőinek egyáltalán eszébe jut, ha harsonásra van szükségük?
Névjegy:
Csák István, 21 éves, Egyházasharasztiban tanít, mélyrézfúvós hangszereket (harsonát, baritonkürtöt és tubát). 26 gyerekkel foglalkozik.
Kisvaszarról származom, ott csak óvoda van. Általános iskola első osztályában kezdtem eufóniumozni (ez a tubához hasonló, de annál kisebb, magasabb hangú rézfúvós hangszer), a Vásárosdombói Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában. A reggeli iskolai járattal, a „hetes busszal” jártam be, délután meg 5-kor indult az utolsó busz hazafelé, azt el kellett érnem.
8 évet tanultam itt, utána felvételizem Barkóczi Lászlóhoz a Pécsi Művészeti Szakközépiskolába. Egyből fölvettek, itt töltöttem 5 évet, és jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán tanulok, osztatlan harsonatanár szakon, elvileg másfél év múlva végzek.
Hogyan és mikor kerültél kapcsolatba a SAMIval?
Pár éve fogalmazódott meg bennem, hogy én ezen a szinten szeretnék tanítani, ezt az általános iskolai korosztályt. A gyerekkoromhoz tudom ezt visszavezetni. Én ugyanolyan szegény voltam, mint azok a gyerekek, akiket most tanítunk. Én ugyanerről a helyről jöttem, én is cigány vagyok. Ha a zeneiskolai tanárom úgy jött volna be tanítani, hogy nem érdekli, mit csinálok, hiszen „ez csak egy munka”; ha ő nem látott volna meg valami pluszt bennem, és nem kezdett volna ezzel valamit, nem vetette volna föl, hogy „figyelj, menj zenei pályára, mert valami többet tudsz, és innen ki lehet jönni”, akkor igazából jelenleg ugyanott tartanék, mint születésemkor. Ő adta meg nekem a legfontosabb lökést, a kezdőlépést.
Ha én is tudok a növendékeimnek jó példát mutatni, ha én hiszek bennük, ha meglátok bennük valami többet, mint ahogy bennem is meglátott az első zenetanárom, akkor nekik is van esélyük.
Bár hivatalosan csak szeptember óta tanítok a suliban, de azért tudtam már előbb is, hogy miről szól. Sok ismerősöm volt az egyetemről, aki dolgozott már a programban, párszor helyettesítettem egy-egy tanárt, zenéltünk az iskolai táborokban, igazából természetesen jött, hogy jelentkezzem. Nem volt kérdés, hogy itt a helyem.
Folytatás: https://www.symphonia.hu/csak-istvan
