Magyar kezdeményezések az uniós romastratégiában
Járóka Lívia: Elkeserítő, hogy rengeteg NGO meglovagolja a hátrányosan megkülönböztetett fiatalok sorsát, és politikai síkra tereli a problémát
Őry Mariann
2020. SZEPTEMBER 8. KEDD. 4:44
– Melyek a romastratégia legfőbb pillérei?
– A 2011-es romastratégia sajnálatos módon rengeteg hiányosságot és gyermekbetegséget hordozott magában, melynek elsődlegesen az volt az oka, hogy sem az Európai Bizottság, sem a Tanács nem fogadta meg az Európai Parlament – így a jelentéstevők – javaslatait és észrevételeit. Ennek eredményeképp maradt ki a végleges stratégiából a részletes nyomonkövetés, a folyamatos visszacsatolás és ellenőrzés mechanizmusa vagy éppen a helyi roma közösségek aktív bevonása a folyamatok tervezésébe, végrehajtásába. Éppen ezért az új romaintegrációs stratégia egyik legfőbb célkitűzése és így vezető pillére is ezen hiányosságok pótlása és fontosságuk ismételt kihangsúlyozása. Kötelező célkitűzéseket határoztunk meg a tagországok számára, hogy ezzel segítsük a társadalmi befogadás előmozdítását, a kirekesztés, a szegénység és a cigányellenesség elleni küzdelmet.
– Hogyan befolyásolja mindezt a koronavírus-járvány jelentette kihívás?
– Nem nézhetjük tétlenül, hogy a pandémia éppen az egyébként is legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegeket, így a mélyszegénységben élőket és a roma közösségeket sújtja a leginkább Európa szerte is. A diszkrimináció és a marginalizálódás felgyorsult a Covid–19 világjárvány következtében. Az emberek zavarodottak és tanácstalanok, ilyenkor nagyon gyorsan tudnak terjedni a rém- és álhírek. Ezen hazug állítások célkeresztjébe pedig nem egyszer kerültek az európai roma közösségek.
– Mi a helyzet az oktatás területén?
