Szinte minden művészeti ág foglalkozott cigányokkal, vagy a muzsikájukkal az 1900-as években-Nyerges Erika írása
A Főváros kávéházi élete pezsgett, szinte minden művészeti ág foglalkozott cigányokkal, vagy a muzsikájukkal.
Megjelentek cigányábrázolások a Magyar Császári és Királyi Posta levelezőlapjain. Kimondottan cigánymuzsikusok portréi, illetve alakos fotói váltak postai küldeménnyé. A Cigánybáró, a Cigányélet, vagy A Cigányprímás című darabok szereplői is képeslap illusztrációvá váltak és a korszak divatos szokása szerint ezeket a fotókat fel is használták aktuális üzenetküldéshez.
Képeslap sorozatokat gyártottak a témához.222 Például: egy képeslapon 1900-ból a Czigányélet című színdarab cimbalmosa látható. A lapot Kunágotáról küldték Orosházára, a levélben pedig az orosházi Alföld Szálloda báljairól kérdez a feladó: „Kedves Barátom… Kérlek írd meg, hogy a bál hányadikán lesz, és mikor lesznek a többi bálok. Szíves válaszodat várom, a nagyságának kezeit csókolom, üdvözlettel, híved Rómeó.”
Egy másik képeslapot Verbóról Pozsonyba küldtek magyar nóta kottával ellátva. A németnyelvű szöveg felett a kocsmában mulató vendég és a cigánybanda képe látszik. A kotta alatt viszont magyarul olvashatjuk: „Régi módi, sokan tudják, mind hamisak a lányok…”
Pécelre küldték 1913-ban a Cigányprímás megnevezésű képeslapot Nyáray Antallal a címszerepben és a darabbal kapcsolatos üzenettel.
„Tekintetes Majercsik Lajos Úrnőnek. Péczel pályaudvar. …Illik Ez? Úgy volt megbeszélve, hogy Emma, Anna és a csöppség meg én – mivel Ön látta is, dicsérte is – tegnap megnézzük a Czigányprímást. Este 7-kor a kitűzött helyen voltam. Elmúlt 7, elmúlt fél 8, elmúlt 8, hiába vártam! 8 után jöttek, hogy ők ma nem mennek! Hát illik ez? Én áztam. Fáztam. Hideg volt…”
Persze a pecséten is jól látszik, hogy február 27-én adták fel, vagyis a levélíró tényleg nagyon fázhatott a téli hidegben. A cigányzenés operetteknek és az ilyen témájú előadásoknak olyan híre volt, hogy a mindennapi beszédtéma része lett. Voltak képeslapok cigánybandákról, prímásokról, vendéglők, híres kávéházak zenészeiről. Ezek reklámként is funkcionáltak.. A szerencsi Zempléni Múzeumban szerepel képeslap Rigó Jancsiról, az elegáns Rácz Marci prímásról és a jóképű Farkas Paliról, aki az Emke Kávéházban muzsikált. Más közgyűjteményekben is fellelhető kávéházi vagy zenekari fotó. Mindemellett a vándorló, vagy paraszti életet élő cigányokat is ábrázolták lapokon.
Cigányszármazású hölgyek is helyet kaptak művészképeken és festményeken.
Hegyi Aranka mintájára a polgárosodott úri cigánylányok váltak fotómodellé, nőideállá. Emellett a cigánylány népies alakja minden formában jelen volt a fotográfiákon, paraszti ruhában, akttanulmányban, vagy keleti motívumként. Kiss Rezső zsidó származású festőművész például előszeretettel tanulmányozott és örökített meg cigánylányokat egzotikus külsővel.224
Érdekes, hogy ebben az időben a zsidó és cigány kultúra néha összemosódott, a női szépségideál a fekete hajjal és sötét szemmel is azonosult.
Nyerges Erika
Forrás: https://www.facebook.com/nyergeserikairo
