78 évvel ezelőtt lázadtak fel azok a romák, akik az Auschwitz-Birkenau közelében lévő úgynevezett roma családi táborban várták a kivégzésüket. Azonban a kövekkel, késekkel felfegyverkezett halálraítéltek megfutamították az SS-es őröket, így három hónapnyi életet nyerve még a családjaiknak. Történészek a Roma Ellenállás Napját a varsói gettófelkeléshez hasonlítják.

A romatábor az égbe ment

A nácik által megszállt lengyelországi Auschwitz volt a második világháború legnagyobb megsemmisítő tábora. A vasúti transzportokkal érkező zsidók nagy részét a vagonokról egyenesen a gázkamrákba vitték és meggyilkolták őket. Akiket életben hagytak azok a közép és kelet-európai romákkal együtt a táborban fogolyként dolgoztak tovább.

Csakhogy 1944. május 16-án futott volna be az első Magyarországról érkező transzport, méghozzá a cigánytáborba. Rudolf Höss táborparancsnok már áprilisban eltervezte, hogy a magyar zsidóknak csak úgy tudnak helyet csinálni, ha a romákat előbb megölik. Höss szerint a 6.500 romának tehát mennie kellett, méghozzá a gázkamrákba.

A táborparancsnok terve azonban kiszivárgott, ezért a romák megtudták, hogy május 16-án ki akarják végezni őket a családtagjaikkal együtt.

Kövekkel, botokkal és késekkel küzdöttek a cigánytábor lakói a géppisztolyos náci katonákkal 1944. május 16-án.

Három hónap élet

1944. május 16-án hiába érkezett meg a német kommandó a családi táborhoz, a barakkokból a gongszóra senki sem jött elő.

„Nem jövünk ki! Ha akartok valamit, gyertek be!”

– kiabálták a romák az SS-őröknek, akik be is mentek a barakkokba és elkezdték kirángatni az emberek. A tábor kellős közepén néztek farkasszemet a kövekkel, botokkal és késekkel felfegyverkezett halálraítéltek 60 géppisztolyos SS-essel.

Az SS kommandó parancsnoka nem akart kockáztatni a túlerőben lévő romákkal szemben, ezért visszavonulót fújt, így a tábor lakói haladékot kaptak; ugyanis a cigányok lázadása annyira szokatlan volt az SS parancsokságnak amire semmilyen intézkedési terv vagy protokoll nem volt.

A cigánytábor lakói májusban nem kerültek gázkamrába, azonban a magyar zsidó deportáltak megérkezésével egyre kevesebb hely volt a lágerben, amely napról napra elviselhetetlenebb lett.

1944. augusztus

A lázadó cigánytáborból végül 1944. augusztus 1-re lett elege Heinrich Himmlernek, aki megparancsolta, hogy a munkaképes romákat szállítsák át Buchenwaldba és más nyugatabbra lévő koncentrációs táborokba.

A cigánytábor lakói még három hónapig tartották magukat az SS-el szemben. Augusztus másodikára csaknem 3 ezer nőt, gyereket és idős asszonyt végeztek ki a nácik.

A romák heves lázadását végül 1944. augusztus 2-án sikerült megtörni, pedig akkor már csak 2897 főként nő, gyermek és idős asszony volt csak a cigánytáborban, akiket végül az 5-ös krematóriumnál gyilkoltak meg. Ezen a napon összesen 21 ezer romát – köztük magyarországiakat is – gyilkoltak meg a nácik a különböző megsemmisítő táborokban.

Május 16-án világszerte a holokauszt roma áldozataira emlékeznek. Pontos adatok ugyan nincsenek, de a becslések szerint több százezer romát gyilkoltak meg a Porajmosban.

 

Forrás: https://www.szabadeuropa.hu