Falak nélküli „madzag-óvoda”
A cigány gyermekek óvodáztatásának területén kiemelkedő eseménynek számított a falak nélküli „madzag-óvoda” létrehozása 1968-ban a hodászi Koleráson, az akkori cigány telep közepén.
A „madzag-óvodát” Rézműves Lina (1939-2018) álmodta meg, az ország első cigány óvónője, aki a hodászi Koleráson, a többségében hagyományőrző oláh cigányok lakta cigánytelepen született, nőtt fel és élt. Lina azt tapasztalta közösségében, hogy a roma gyerekek nem járnak óvodába, sokan közülük pedig csak a cigány nyelvet beszélik, így saját elhatározásából kézen fogta hároméves kislányát, madzaggal körbekerített egy füves területet a Kolerásban, s kinevezte azt óvodának.
A falak nélküli „madzag-óvoda” vonzotta az érdeklődő cigányasszonyokat és gyerekeiket. Lina mesélt nekik, versekre, énekekre, mondókákra, helyes beszédre, az oláh cigány és a magyar nyelv használatára és illemre tanította őket. Később elvégezte az óvónőképzőt, diplomáját 1979-ben kapta meg.
Kitartásának köszönhetően nemsokára falak álltak a madzaggal körbekerített területen, és elindult hivatalosan is az óvoda. Az óvodában az általa kifejlesztett „nyitott pedagógiai módszert” használta, ami azt jelentette, hogy a szülők bármikor bemehettek, és megnézhették a gyereküket. A kicsik amellett, hogy megtanultak magyarul, megtartották roma identitásukat, cigány nyelven énekeltek, mondtak verset és hallgattak meséket.
Részműves Lina leánya az a Rézműves Melinda, aki néprajz szakosként édesanyához hasonlóan ugyancsak Hodászon, 2001-ben megteremtette az első roma tájházat Magyarországon. A Tájház az 1960-as évek módosabb cigányságának lakhatási viszonyait mutatja be a paticsfalú ház berendezésével, továbbá egy putrit, azaz földbe mélyesztett veremházat is kialakítottak édesapja gyermekkori emlékei alapján, a világháborút követő életviszonyok érzékeltetésére. Az édesanyja alapított óvodában most a Madzagóvodát bemutató kiállítás látható, a Tájházzal szemben pedig az 2014-ben megépült Alkotóház működik. Színtere a néprajzi, irodalmi, képzőművészeti, fotógyűjtemény bemutatásának. Az itt megvalósuló tudásmegosztó konferenciák, tréningek, múzeumpedagógiai és műhelyfoglalkozások a közösség fejlesztését szolgálják.
Rézműves Lina és lánya, Rézműves Melinda nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Hodász ma is példaértékű az ott élő cigányok iskolai végzettsége, tiszta portái, a cigány és nem cigány lakosság békés együttélése tekintetében.
